fbpx

Dohányzom, alkoholt fogyasztok

Az alkohol, a dohányzás és a helytelen táplálkozás fogakra és szájnyálkahártyára gyakorolt hatásai! A szájüregi daganatok kialakulásában a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnak van a legnagyobb szerepe, bár a betegség lefolyását befolyásolja a korai felismerés és kezelés. Az alkohol továbbá szájszárazságot okoz. A savas alkoholok, mint pl. a bor rendszeres fogyasztása (nagy mennyiségben) eróziót okoznak a fogak felszínén.

Dohányzás fogakra és szájnyálkahártyára gyakorolt hatása

A dohányzás nem csak a légcsövet, a tüdőt, hanem a szájüreget is jelentősen károsítja. A hatás lényege, hogy dohányzás közben forró, irritatív, mérgező anyagokat tartalmazó füstöt szívunk be, mely kiszárítja és gyulladásba hozza mindazon szöveteket, melyekkel érintkezésbe lép. A dohányfüst karcinogén (daganatkeltő) hatást fejt ki.

A károsító anyagok hatékonyságát növeli a füst magas hőmérséklete, a szárító hatás pedig csökkenti a nyálkahártya-felületek ellenálló képességét, ezzel is elősegítve a káros vegyületek bejutását a szervezetbe. A dohányosoknak nagyobb eséllyel gyullad be a fogínye, mert a dohányzás gyengíti az immunrendszert: a baktériumok könnyebben kifejthetik károsító hatásukat.

A dohányzás károsítja a száj vérkeringését is, így a fogíny érzékenyebb lehet a fertőzésekre, hiszen rosszabb a tápanyag- és oxigén-ellátása is. A füst a fogak felszínén kis felrakódásokat, elszíneződéseket okoz, mely a világosbarnától a teljesen feketéig különböző árnyalatokat mutat, mely zavaró esztétikai hatást okoz. Ezeket a felrakódásokat fogorvos és szájhigiénikus (dentálhigiénikus) polírozással el tudja távolítani, de a fogak a füstben újra elszíneződnek! Külön meg kell említeni azt a súlyos romboló hatást, melyet a dohányfüst a fogágyban végez.

Segíti a gyulladásos folyamatokat és a fogágy leépül, a fogak mozgathatóvá válnak, majd elvesznek. A fogágybetegségek úgyszólván valamennyi típusát okozhatja, előrehaladását fokozhatja, a gyógyulás esélyeit pedig ronthatja a dohányzás.

A táplálkozás és a fogazat betegségei közötti összefüggések

A táplálékfelvétel módja, mennyisége, gyakorisága, a szájban való tartózkodásának ideje hatást gyakorol a fogra és az ínyre. A táplálék lokális hatása függ a táplálék fizikai konzisztenciájától, kémiai összetételétől. A rost dús, erős rágást igénylő tápanyagok fizikailag tisztító hatást fejtenek ki a fogazatra és az ínyre. Megakadályozzák a dentális plakk (lepedék) lerakódását. Ez azonban nem helyettesíti a fogmosást. A táplálék a nyállal keveredve kémiai folyamatokat indít be. Toxinok termelődnek, melyek az ínygyulladás kiváltói, vagy savak termelődnek, melyek a szuvasodást idézik elő.

Táplálkozás és fogszuvasodás

A tápanyagok hatásukat a fogazatra kétféle módon fejthetik ki. A szisztémás úton ható tényezők hatása, a fogak áttörése előtt érvényesül. (pl. vitaminok, különböző nyomelemek). A fogszuvasodás keletkezésében szerepet játszó a tápanyagok közül a szénhidrátoknak, ezen belül a „cukroknak” tulajdonítanak döntő szerepet. A száj mikroflórájának hatására, a cukrok lebontása közben sav képződik. Minél gyakrabban viszünk cukrot a szájba, annál gyakrabban érik demineralizációs hatások a fogakat. Táplálékok, melyek jó hatással vannak a fogazatra, nem okoznak problémát: zsírok, melyek a fogakat bevonva védőhatást fejtenek ki. A csokoládé pl. kevésbé roncsol emiatt, a savanyú cukorral szemben. Étkezés végén elfogyasztott mogyoró vagy sajt meggátolja az édességek által okozott kárt.

Az egyéni szájhigiéné fontossága:

  • Rendszeres fogápolás, fogtisztítás fontossága
  • Rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon való részvétel
  • Szájhigiénés kezelések fontossága
  • Szuvas fogazat kezeltetése
  • gyulladások kezelése (pl. íny)
  • Foghiányok pótlása
  • Önvizsgálat, rákmegelőző állapotok miatt (ha eltérést, szokatlant vesz észre, keresse fel mihamarabb kezelőorvosát!)